Ez az oldal a kodekek közti különbséget mutatja be. Veszteséges tömörítésről beszélhetünk, mivel az a cél, hogy ugyanazon a bitrátán melyik hozza ki a legjobb minőséget. A hanghoz létezik veszteségmentes tömörítés (pl. FLAC, TrueHD), de ezek most nem számítanak.
A hangfájlok a referencia kódolókkal lettek kódolva a lehető legjobb minőségben.
A használt kódolók:
- MP3: libmp3lame
- AAC-LC, HE-AAC, HE-AAC v2: libfdk_aac
- Opus: libopus
- Vorbis: libvorbis
Az MP3 (vagy MPEG-1, harmadik hangréteg) a leggyakrabban hallott zenei formátum, amit sok eszköz és szoftver támogat. Az MP3-at először 1993 augusztusában adták ki és most is az egyik legismertebb hangformátum marad. Noha népszerűsége nagy, nem jelenti azt, hogy a legjobb lenne.
128 kbps
96 kbps
64 kbps
48 kbps
36 kbps
Az AAC-LC (alacsony bonyolultságú AAC) az MPEG hang továbbfejlesztett kodekje, ami az MPEG-4 szabványba sorolható. Korábban az MPEG-2-ben lett létrehozva, de tovább lett fejlesztve az MPEG-4 szabványban, így először kiadva 1999-ben. Az AAC hang sok telefonos felvételekben megtalálható és a legtöbb közösségi oldalon. Személy szerint lényegessen jobban használható, mint az MP3. Nagy előnye, hogy MPEG-4 konténerbe rakható .m4a kiterjesztéssel.
128 kbps
96 kbps
64 kbps
48 kbps
36 kbps
24 kbps
A HE-AAC (alacsony bonyolultságú AAC hang, SBR kiterjesztéssel) egy módosított verziója az AAC-nek, ami használja az SBR-t (Spectral Band Replication). Lényege a magasabb frekvenciák újraprodukálása. A HE-AAC-t először 2003-ban adták ki az MPEG-4 szabványhoz. Ez a tömörítés TikTokon, Spotify-on (alacsony minőségű beállítással) és digitális rádióknál használt.
128 kbps
96 kbps
64 kbps
48 kbps
36 kbps
24 kbps
16 kbps
A HE-AAC v2 (alacsony bonyolultságú AAC hang, SBR kiterjesztéssel és parametrikus sztereóval) a HE-AAC kiterjesztett verziója, ami 1 évvel a HE-AAC után, először 2004-ben lett kiadva, szintén az MPEG-4 szabványhoz. A kodek parametrikus sztereót is használ, aminek a lényege a két csatorna közti különbségének a tárolása.
48 kbps
36 kbps
24 kbps
16 kbps
12 kbps
Az Opus-t a Xiph.org alapítvány fejleszti és először 2012. augusztus 26.-án adta ki. Az Opus-t a YouTube használja és a WebM videókonténer alapértelmezett hang kodekje. Az Opus két kodeket kombinál: SILK és a CELT funkcióit. Az esetek nagy részében CELT módban működik, de ez inkább kevert.
128 kbps
96 kbps
64 kbps
48 kbps
36 kbps
24 kbps
16 kbps
12 kbps
8 kbps
Az Vorbis-t szintén a Xiph.org alapítvány fejlesztette és a libvorbis-t először 2002. július 19.-én adta ki. A Vorbis az OGG konténer alapértelmezett hang kodekje.
128 kbps
96 kbps
64 kbps
48 kbps
A videó kódolása bonyolultabb, ezért sok beállítással rendelkeznek. Itt nemcsak a bitráta határozza meg a minőséget, hanem a kódoló előbeállítása is.
A videófájlok a következő kódolókkal lettek kódolva:
- H.264: libx264
- HEVC/H.265: libx265
- VP9: vp9_qsv (Quick Sync Video hardver kódoló)
- AV1: libaom-av1 és libsvtav1
Megjegyzések:
- Az átkódolt videók Full HD felbontásúak (1920x1080) és 24 FPS-en futnak.
- A lassú előbeállítás annyit jelent, hogy a processzor több időt tölt kódolással, míg gyorsnál rövidebb ideig.
- A VP9 és az AV1 esetében nehéz volt megoldani az állandó bitrátát, ezért a számok csak a cél bitrátát mutatják. A kettő kodek állandó minőségű kódoláshoz lettek fejlesztve (tehát CRF).
A H.264 (AVC vagy MPEG-4, 10. rész) a leggyakrabban használt videó kodek, amit először 2003-ban adtak ki. Gyakorlatilag minden platformon van használva, mivel a kódolási sebessége és a minősége valamennyire elfogadható, így felhasználható közvetítési célra is. A H.264 az MPEG-4 szabványba sorolható és az MP4, MOV, MKV konténer alapértelmezett videó kodekje.
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
A H.265 (ismertebben HEVC, vagy MPEG-H, 2. rész) a H.264 utódja, amit először 2013. június 7.-ikén adott ki az MPEG az MPEG-H szabványhoz. A kodeket pl. a TikTok vagy a Facebook használja. Nagyon nagy hátránya, hogy erős szabadalmi jogokkal rendelkezik.
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
A VP9-et a Google fejlesztette, amit 10 nappal a HEVC után, 2013. Június 17.-én adott ki. A kodeket a YouTube használja elsősorban és a WebM videókonténer egyik kodekje. A kodek és a referencia kódolóját (libvpx-vp9) szabadon fel lehet használni nulla díjjal.
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
Az AV1-et az AOM (Alliance for Open Media) fejlesztette, amit először 2018. március 28.-án adott ki. A kodeket szintén a YouTube használja és a WebM videókonténer másik kodekje.
Az AV1-nek három szoftver kódolója van, ebből kettőt használtam a példákhoz: libaom-av1 és libsvtav1. A libaom-av1 a legjobb szoftveres kódoló, de hátránya az alacsony teljesítménye, mivel a kódoló a minőségre hajt. Ezért az Intel és a Netflix együtt megalkotta a libsvtav1 kódoló könyvtárat. A libsvtav1 a teljesítmény érdekében a minőséget rontja, de alkalmas valós idejű felhasználáshoz.
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
2 Mbps
1 Mbps
500 kbps
200 kbps
Az átkódolt videók személyes célra használhatóak fel és akkor is csak példának. Az eredeti videót az eredeti forrásból érdemes használni, ami viszont szerzői jog nélküli.
Az átkódolt hanganyag is ugyanígy érvényes.
Song: Jim Yosef - Link [NCS Release]
Music provided by NoCopyrightSounds
Free Download/Stream: http://ncs.io/Link
Watch: http://youtu.be/9iHM6X6uUH8